A varázslók szerint a foci szörnyen unalmas, hiszen mi érdekes lehet egy sportban, amiben még seprűn lovagolni sem lehet? Bezzeg a kviddics! De hát mit is jelent ez az első hallásra halandzsának tűnő szó? Megtudhatjuk, ha elolvassuk azt a könyvet, amelyet a Roxfort diákjai a leggyakrabban kölcsönöznek ki.

Bár a muglik hajlamosak benne felfedezni a labdarúgás és a kosárlabda elemeit, Harry szerint ez jóval több annál. Száguldás, siker, életérzés!

"A kviddics évszázadai" című könyvben részletes leírást találhatunk a játék menetéről és szabályairól, igen hosszú részt szenteltek a szabálytalanságoknak. Gondoljunk csak bele, mi történik akkor, ha egy kviddics-bíró elveszti a türelmét, és valamelyik szabálytalankodó játékost, aki merő szórakozásból ellenfele felé passzolja a gyilkos gurkót, levelibékává változtatja. 

Nem fordult még elő, hogy egy futball-világbajnokság döntője hónapokig elhúzódott volna. Na igen, a kviddicsben ez is megeshet, főleg, ha a fogók nem kapják el idejében a csikeszt. A könyvben olvashatunk még a világ legjobb csapatairól és játékosairól, különös tekintettel az angol válogatottra.

A Dimburn-i Darazsak nevű csapat például azért választotta a fekete-sárga csíkos rovart kabalájául, mert egyszer egy darázsfészek segítségével kerekedtek felül az ellenfélen.

Mivel Harry Potter született őstehetség a kviddics terén, illő dolog, hogy fanatikus követői kívülről fújják a varázssportok legdicsőbbjének szabályait.